Mennyire átlátható és a nyilvánosság számára hozzáférhető a parlamenti döntéshozatal a világ különböző részein? Cikkünkben nemzeti parlamentek munkáját hasonlítjuk össze: milyen és mennyit adatot tesznek közzé, mennyire könnyű azokat megtalálni. Például végig kell-e nézni egy adott információ megszerzéséhez a maratoni élő közvetítéseket vagy elolvasni több száz oldalnyi jegyzőkönyvet?
A miniszterelnök hosszú interjút adott egy svájci lapnak, amelyben többek között arról beszélt, hogy hiba volt elhitetni az ukránokkal, hogy a győzelemig mellettük fogunk állni.
“Farkukat csóválják majd a lábainál” – mármint az ez európai politikai elit tagjai Donald Trump lábánál. Mindez Putyin orosz elnök jóslata, aki a saját és amerikai elnök vizsonyáról viszont nem ejtett szót, pedig Trump európai “rendteremtése” őt is érintené.
Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba súlyos fenyegetést jelent Európa biztonságára, gazdaságára, valamint a zöld átmenetre, hangsúlyozza davosi tapasztalatai alapján a Valutaalap korábbi vezető közgazdásza, a Harvard professzora a Project Syndicate-en.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Brüsszel zöld utat adott a kedvelt horgászcsaliból készült pornak. Hamarosan a sarki szupermarketben a rovarlisztes termékek, Áder János kétszeresen is megnyalhatja ujjait.
A külügyminiszter szerint végül azért nem feküdt keresztbe az uniós akaratnak, mert győzött.
Bár a tények makacs dolgok, úgy tűnik, hogy az ellenőrzésük nem tetszik annyira a nagy techvállalatoknak, gondoljunk például a Meta nemrégiben megszüntetett amerikai tényellenőrzési gyakorlatára. Legutóbb pedig a Google döntött úgy, nem fogja betartani az Európai Unió ezzel kapcsolatos kódexét.
Az amerikai elnök maga is fegyverként tekint a vámokra, így egy hasonló európai intézkedést kihívásként értelmezhet.
Erről az Unió gazdaságpolitikai biztosa beszélt Davosban a Reutersnek adott interjújában.
Trump színre lépése után az EU-nak belülről meg kell erősödnie, és ehhez az első lépés az, hogy elszigetelje mindazokat, akit saját soraiból ássák alá, nevezetesen Orbán Viktort, aki évek óta gyengíti a szervezetet – mutat rá Brüsszelben keltezett elemzésében Ulrich Ladurner.
Amennyiben a miniszterelnök valóban vétózna, január 31-én megszűnnének az uniós büntetőintézkedések.
Az Európai Bizottság elnöke hárompontos célt tűzött ki a globális versenyben, az Egyesült Államokkal együttműködnének, mert 1500 milliárd eurós kereskedelemről van szó.
Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU „arányos választ” fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója úgy látja, hogy a védővámok az európai autóipart is veszélyeztetik.
A magyar miniszterelnök kedden utazik a szlovák fővárosba.
A magyar, a szlovák és az osztrák vezetés alapjaiban rengetheti meg az EU-t – véli Vedran Dzihic.
Milyen feltételei vannak Orbán Viktornak a szakciók megszavazásához? Van különbség a magyar kormány hazai nyilatkozatai, illetve aközött, amit delegációja Brüsszelben csinál? Miért fontos, hogy miben maradt Trumppal Giorga Meloni? Miről beszél Trump, amikor energia vészhelyzetet hirdet? Kérdések és válaszok a világlapok írásaiból.
